• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Bach muzsikájától az afrikai akvarellig I. rész

A világtörténelem legkülönösebb, páratlan csodája azon a titokzatos betlehemi éjszakán játszódott le. Isten elküldte értünk Egyszülött Fiát… Az érthetetlen, csak csodálkozással, áhítattal, hódolattal sejthető hatalmas Csoda, az isteni Gyermek megszületése, az Ige testet öltése azóta is lenyűgözi, foglyul ejti az alkotó fantáziát. Költők, festők, zeneszerzők, filozófusok, tudósok vallottak és vallanak e lenyűgöző titokról ezredév óta. Karácsonyig tartó sorozatunkban a hangok, azaz a zene, illetve a színek, tehát a festészet, mégpedig a világ különböző tájain élő alkotók néhány gyönyörű, olykor kevésbé ismert, korábbi és modern alkotását vesszük sorra. Ezek mind-mind a Csodáról, a Titokról, arról a szent éjszakáról, s annak elrejtett Istenemberéről regélnek a maguk sajátos módján, de mindig ihletetten, minket is ihletett csodálkozásra híva, hangolva. Kövessük hát a hangok és a színek útját – a bennünk élő gyermek csodálkozó fülével és szemével, de felnőtt értelemmel egészen Betlehemig. S legyünk befogadói a megváltás, megváltásunk igaz, szent és csodás titkának. Így lehet szebb és nem kommersz karácsonyi lelki előkészületünk és ünnepünk is. Hallgassuk bevezetésként a Bach-muzsikát a YouTube-on, klikkeljünk erre:

http://youtu.be/Bo1x-62WmrI

MAGNIFICAT – MAGASZTALJA LELKEM AZ URAT…
„A legforradalmibb ádventi ének”

Mária magasztaló éneke a keresztyénség egyik alapvető igei üzenete. Lukács evangéliumának kezdetén, az első fejezete 46-54. versében olvashatjuk ezt a megrendítően gyönyörű és erőteljes lelki himnuszt. Már igen korán ez lett a keleti egyház hajnali liturgiájának imarésze, a nyugati egyházban pedig az esti vesperás csúcspontja. Luther a protestáns kegyesség szempontjából is igen fontosnak tartotta. A taizéi közösségben a napi énekelt imádság elmaradhatatlan része, ami többszólamú korál tételként és kánonként is felcsendül. A zenetörténetben több tucat feldolgozása van. Palestrina, Schütz, Monteverdi, Buxtehude, Vivaldi, Mozart, Mendelssohn, Bruckner, Csajkovszkij és természetesen, s mindenek előtt Bach zenei fantáziáját ragadta magával Mária alázatosan is hatalmas és erőteljes istenmagasztalása. A 20. század jelentős teológusainak is maradandó és visszatérő alaptémája volt a Magnificat.  Barth Károly, a 20. század legnagyobb református teológusa a bázeli börtönben 1962 ádventjén tartott róla igehirdetés-sorozatot. A tudós ezt írta: „Pont egy ilyen végrehajtó házba, mint amiben most vagyunk, illik igazán ez a Magnificat. Oda, ahol annyi megfáradt és megterhelt ember van együtt, akik szegények és nyomorultak. Éppen hozzájuk, nekik szól Mária éneke”. Az 1945-ben mártírhalált halt Dietrich Bonhoeffer evangélikus teológus ezt jegyezte fel: „Máriának ez az éneke a legszenvedélyesebb, legforradalmibb ádventi ének, amit valaha is megfogalmaztak. Itt nem a festményeken megszokott szelíd, álmodozó, törékeny Mária szólal meg, hanem a szent elragadtatásában erős, Istenére büszke Mária, aki a hatalmasokat trónjukról ledöntő Uraknak Urának énekli szent vallomását…”.

 

És természetesen Bach…

A zene fejedelme 1723 májusában érkezett Lipcsébe, hogy a Tamás templom karnagyi állását elfoglalja. Ott komponálta meg élete nagy fordulópontján a Magnificat-ot. Ragyogó, tartalmilag evangéliumi szöveghűséggel szerkesztett gazdag, erőteljes művet komponált. Sodró zenével, lírai lankákkal és elmélkedésre hívó pihenőkkel. Példaértékű mű lett ez az egész barokk korszak számára. A protestáns zenei géniusz megtartotta a latin szöveget, s messze megelőzve korát, „ökumenikus” remekművet alkotott. A mester korában a Magnificat a protestáns egyházak liturgiájában az esti istentiszteletek része volt. Egyházi főünnepeken, így karácsonykor is latinul énekelték a protestáns templomokban, főként a lutheránusok. Bach még kétszer átdolgozta, illetve apróbb módosításokat végzett a kompozíción.  A Magnificatnak öt tétele van, ötszólamú kórust és öt szólistát alkalmaz a mű megszólaltatására. Harsogó trombiták vezetik be az első kórusrészt, melyben felhangzik a Mária ének latin szövege: Magnificat anima mea Dominum. Az áriák érzékletesen fejezik ki Mária örömét és alázatát. Majd a kórus és a zenekar hatalmas egybecsengéssel, egybezengéssel énekli minden generáció, nemzedék örömét, lelkesültségét. A 20. század „Assisi Ference”, a protestáns Albert Schweitzer, aki lelkészként és orvosként Afrikában és Európában, meg Amerikában is az egyik legavatottabb Bach-értő és előadó volt, találóan írta: „A Bach-muzsika kapcsolata a bibliai szöveggel a lehető legelevenebb”. Szinte sorról-sorra, szóról-szóra követi a zene az evangéliumi szöveget. Merüljünk bele a közel háromórás hatalmas mű rövidebb változatának élvezésébe, hallgatásába, s emelkedjünk lélekben a mindennapok durva zaja fölé!

(A rövidítettebb mű ezen a címen hallgatható:http://youtu.be/HlBeShifhbE - ez 28 perces változat).

 

Ennek a festménynek a címe: „Ima a gyermek fölött”. Valójában a születés csodájáért Istent magasztaló ábrázolás ez, a hála éneke  festői eszközzel megkomponálva. A művész a zairei Mutan, aki hívő keresztyén. Akvarellel dolgozik leginkább, mint amivel ezt a képét is alkotta. Formavilága őrzi a bantu néger művészet jellegzetességeit. A kinshasai Katolikus Egyetemen ő festette meg az egyetemi templom nagy táblaképeit. E képen az okkersárga, a narancssárga és a barna színek harmóniája az örömnek a kifejezője. Melegség és oltalmazó szeretet árad a képről. Anya és újszülött gyermeke ovális vizuális egységet alkot, ami a termékenységet és az életet fejezi ki, mintegy stilizált anyaméh sejtetésével.  A gyermek anyja emlői felé fordul, aki táplálja kicsinyét. Gyakori jelenet ez az afrikai istentiszteleteken is. Mintha Luther énekét visszhangozná az apa öröme: „Könyörülő Istenünk/Mily áldott csodát tett velünk…” (Dics 298,1 a református énekeskönyvben). Az apa boldogan emeli fel két kezét az ég felé, afrikai imádkozó testtartásban. Egész lényével imádkozik, egészen odaadja magát a magasztalás és a hála lelkületének. Ő a totális férfi Magnificat a 21. században. Ádventi és karácsonyi emberré teszi őt az öröm, az élet születése, az újszülött gyermek. Mondhatjuk nyugodtan: Mária énekét jelenti meg ez az afrikai apa egész lényével, Isten iránti odaadásával a képen. 

Legyen a bibliai Mária üzenete, Bach mesteri európai zenéje, a Magnificat, és az afrikai festő családi jelenetet, az élet továbbadását ábrázoló képe a „magnifikátos” apa látványával, s a meleg színekkel lelkünk ráhangolója a karácsonyi szent Csodára, Jézus Krisztusra!

Magnificat anima mea Dominum!

 Írta: Dr. Békefy Lajos

 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"