• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Reformáció és irodalom

VÍGASZT NYÚJTÓ ZSOLTÁROK

A zsoltárok központi helyet kaptak az Ószövetségi istentiszteleti liturgiában. A középkorban viszont a gyülekezet csupán passzív szemlélője volt az istentiszteletnek, a templomi éneklésből kiszorult, az ének szerepét férfikórusok, vagy kántorok töltötték be - természetesen latin nyelven. A reformáció változást hozott a zene és az egyházi ének terén is: újra fellendült a zsoltáréneklés.

Cirkáló kéziratok

A zsoltárfordítás először mégsem egyházi berkekből indult ki. A francia udvarban I. Ferenc király udvari költője Marot Kelemen (Clément Marot, szül. Cahors 1496 – Turin 1544 vitathatatlanul a Renaissance legnagyobb francia költője, a rímfaragás mestere) végezte az első fordításokat latin nyelvből. Nemes barátai: Navarrai (Valois) Margit királyné és Renáta ferrarai hercegnő, a hugenották pártfogói, az igen hányattatott sorsú költőnek menedéket nyújtottak, munkára buzdították őt. Költeményei hamar elterjedtek udvari körökben elsősorban művészi gyönyörködtetésre, majd később szélesebb körökben is. Ezután - az akkori kor közízlésének megfelelően – egy-egy könnyed dallam, hangszerkíséret társult hozzájuk.

A költő feltehetően hagyta szabadon „cirkálni” kéziratait, minden bizonnyal így kerültek Kálvin kezébe is a Szentírásból merített és a Marot-ra oly jellemző - mesterien rímekbe szedett zsoltárfordítások.

Mondani se kell, hogy a Sorbonne nem jó szemmel nézte Marot Kelemen „eretnekségét”. Az állandó üldözések, a börtöntől való félelem, az inkvizíció baljós árnyéka meghátrálásra kényszerítették. Ezért Genfbe menekült.

A két elme találkozott

A gondviselés akarta, hogy Marot zsoltárfordításainak második részét már Jean Calvin (Kálvin János) figyelő szemei felügyelte, vélhetően tanácsolta is. Azért ne megrendelésre írt munkát képzeljünk el! Véletlenül sem. Gondosan és lelkiismeretesen elvégzett munka volt ez, miáltal a korábbi 30 zsoltárfordítás további 20 verssel bővül.

Marot legrégibb zsoltárfordításai mégsem az 1541 végén Párizsban megjelent kötetben találhatóak, vagy a még ugyanebben az évben Anvers-ben kiadott és a „Javították teológusok” jelzéssel ellátott Zsoltáros, mint ahogy sokáig hitték. A valóban princeps, az első kiadás az 1539-ben Strasbourg-ban megjelent mű, melynek egyetlen példányát a München-i könyvtár őrzi, itt bukkant rá M. Douen.  A 12 zsoltárt tartalmazó gyűjteményt már maga Kálvin adta ki.

Kálvin János a zsoltárokat, mint Istent dicsőítő énekeket fogadta el, az éneklést Isten kegyelmi ajándékának tulajdonította (az orgonakíséretet, az egy- vagy akár a többszólamú éneklést azonban nem tartotta megengedhetőnek a templomban). Számára fontos volt, hogy a gyülekezet a saját anyanyelvén hallja és énekelje a zsoltárokat, így sokszor maga is adott utasításokat Burgeoisnak a melódiákat illetően.

Burgeois nem mindig tudta érvényesíteni új és magas szintű művészi elgondolásait. A hívek nem minden esetben fogadták el a zenész újításait, emiatt 1551-ben börtönbe is került. Kálvin járult hozzá a kiszabadításához.

Marot Kelemen korai halála miatt kettejük munkássága is korán véget ért. Ekkor a reformátor közeli munkatársát Theodor de Bėze-t kéri fel: fejezze be a nagy művet. Kétségei ellenére, ahogyan azt a hugenotta zsoltár története bebizonyította, Béza igazi próféta volt a lélek erősítésében és a vigasztalásnyújtásban. A zsoltárok teljes kiadása 1562-ben jelent meg. A siker lenyűgöző volt. Még abban az évben 25 kiadást ért meg, Genfben 9, Párizsban 7, Lyon-ban 3, és 1 Saint-Lô-ban... Ekkora érdeklődés különösnek mondható a protestánsokkal szembeni vallási intolereancia közepette, ugyanakkor köztudott, hogy Médici Katalin pártolta a hugenottákat. Így a következő években már 62 újabb kiadást jegyeznek.

Marot zsoltárait sokan és sokfelé énekelték. A templomokon kívül gyakran a szabadban is. Ahogy a trónörökös, II. Henrik szórakozás képen vadászat közben. 1558-ban a Párizsi univerzitás diákjai, polgárok és néhány nemes kifejezetten zsoltáréneklés céljából jöttek össze, de Bordeaus-ban és Bourges-ban is alakult hasonló kör. Egy szemtanú szerint: „1559-ben április elejétől egészen őszig minden este nagy csoportokban énekelték férfiak és nők, ünnep és munkanapokon lelkesen Dávid zsoltárait. Voltak törekvések, hogy ezt megakadályozzák…, kemény büntetést is kértek azokra, akik énekszóval dicsérték az Urat, de a lelkipásztorok vezetésével felhangzó ima és dallamok egész nyáron szálltak a magasba.” (M. L. Lacour nyomán)

Zsoltárének hallatszott a börtönablakokból is, hol hangosan, hol csak suttogva merték őket énekelni, mint pl. Versailles-ban a Nantes-i rendelet után az Orléans-i hercegné, mintegy megfeledkezve a hely veszélyes voltáról; de a hős mártírok is zsoltárénekléssel dicsérték az urat máglyára menet, a mártírlelkészek ajkáról a felszálló füsttel szintén Marot zsoltárai szálltak az ég felé.

Genfi zsoltárok magyarul

Szenczi Molnár Albert a svájci utazásai során ismerkedett meg Marot Kelemennel és Béza Tódorral. Hallotta énekelni a francia zsoltárokat, „s még akkor megvillant lelkében a gondolat: mely jó volna a magyar protestáns egyházat megajándékozni e zsoltárokkal, mi más lenne az egyházi ének szerepe a templomban, ha a döcögős, parasztos verselésű énekek helyett a francia mintára írt, könnyű verselésű, változatos dallamú zsoltárok zendülnének fel Istennek házában.“

Szenczi tudta, hogy kemény fába vágja fejszéjét, amikor a dallam természetes lüktetését adó francia igék helyébe kell majd behelyettesítenie a magyar igéket. A mű mégis sikerült, 1606-ban alig fél év alatt „magyar zubonköntöskébe öltöztette“ a zsoltárokat. Nyelvezete könnyed, magyaros, s ezt a magyaros ritmust nem volt egyszerű egyeztetni az idegen francia dallammal. Szenczi Molnár Albertnek ez mégis remekül sikerült, hiszen ő nem csupán költő, de zeneértő is volt.

Terényi-Kelemen Éva

Források:

Egyházi Ének Jegyzetek a 2005/06-os évre – Mgr. Süll Kinga

Félix Bovet, M. Douen, Jules Bonnet, Edith Weber

 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"