• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Emlékezés Fördős Lajos református lelkészre

175 éve született Fördős Lajos református lelkész, főesperes, író

Fördős Dávid és Gál Zsuzsanna fiaként született 1817-ben Gyönkön. Édesanyja korai halála után Vecsei Sára, a mostohaanyja nevelte. Gyermekéveit Köröshegyen töltötte. Alsó iskoláit Gyönkön, Pápán, majd ismét Gyönkön végezte. A felsőbb osztályokat Pápán járta. A pápai hat év alatt bölcseletet, teológiát, jogot is tanult, bár már akkor lelkészi pályára készült. 1838-ban tett papi vizsgát.

Ezután egy évig Nagykőrösön nevelősködött Halász József gyermekei mellett.

1839 tavaszán Polgár Mihály kecskeméti lelkész hívta Kecskemétre káplánjának. Ebből az időből való egyik beszéde, amellyel már akkor bizonyította, hogy kivételes szónoki tehetség. 1841-ben elfogadta Kisújszállás Református Egyházközségének meghívását a lelkipásztori tisztre. 1843-ban ott vette feleségül Veres Gergely úr Borbála lányát.

Fördős Lajos irodalmi munkássága is Kisújszálláson kezdődött. Itt írta 1846-ban Szívós Mihállyal az „Ájtatos hölgy” c. művet, melyet Szilády Károly kecskeméti nyomdász jelentetett meg könyv alakban. Hat kisújszállási év után 1847-ben a kunszentmiklósiak lelkésze lett. 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztásának hírére népünnepélyt tartottak a városban.

Herendi József: A Jászkun-kerületek a függetlenségi harc alatt c. művében így írt: „…a függetlenségi eszme egyik lelkes bajnoka Fördős Lajos református lelkész volt, aki a főtéren összesereglett népnek gyönyörű szónoklatban magyarázta el az esemény jelentőségét…” A szabadságharc bukása után Fördősnek emiatt bujdosnia kellett.

Visszatérve, maga is tevékenyen részt vett az oktató és nevelő munkában. Minden erőfeszítése ellenére a kunszentmiklósi gimnáziumot 1852. aug. 2-án algimnáziummá minődítették, majd 1854. október 16-án a Helytartótanács a gimnáziumot megszüntette. A város azonban áldozathozatalával mégis biztosította az intézmény zavartalan működését, s így előbb magán algimnáziumként, majd algimnáziumként működhetett.

Fördős Lajost 1855. december 30-án a Kecskeméti Református Egyházközség választotta meg lelkészének, az elhunyt Polgár Mihály superintendes helyére, mivel Török Pál pesti főesperes nem fogadta el a felkérést. Fördős Lajos székfoglaló beszédét 1856. május 1-jén így kezdte: „Tizenöt év távollét után itt vagyok ismét közöttetek, kecskeméti református hívek, általam hőn szeretett és becsült nép!” Alapigéül az Apostolok cselekedetei XVIII. részének 9, 10. versszakát választotta: „Ne félj, hanem szólj és ne hallgass: Mert én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban.”…. „Ti azon buzgó atyák utódai vagytok, kik hitökért, vallásukért, az Isten dicsőségeért, az azt előmozdító eszközökért véröket is ontani készek valának.”

Kecskeméten ekkor várt rendezésre az iskolaügy. A kecskeméti Theológiai Akadémia fennmaradásáért folytatott küzdelme szinte erő feletti volt. Ennek köszönhetően tarthatta meg Kecskemét a theológiai előkészítő osztályt. Röpiratai a kecskeméti és pesti iskolák felette heves harcát tárgyalják. („Rövid válasz nt. Török Pál úrnak, mint a Korrajzok előterjesztőjének”, valamint „A kecskeméti egyház felelete Török Pál korrajzaira”).

Az egyházi irodalom terén jelentőset alkotott. Imakönyve, ágendája nemcsak a református papság, de az egyháztagok körében is közkézen forgott. Egyházi beszédeit tiszta vallásos szellem, emelkedett eszmék, nemes szónoki egyszerűség jellemezte. Irodalmi szerkesztései (Papi dolgozatok, Kecskeméti Protestáns Közlöny) hézagpótló, és a maguk korában becses vállalkozások voltak. Papi dolgozatokat közlő sorozataival Kecskemétet a református egyházi irodalom egyik központjává tette. „Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok” c. sorozatának 2. füzetét a rendőrség lefoglalta, s a minisztérium csak a kifogásolt részek kihagyásával engedte meg 1858-ban a kiadását. Ennek a követelésnek Fördős Lajos nem tett eleget, s így csak 1861-ben jelenhetett meg a 2. füzet.

Önálló munkáit 1846 és 1876 között adták ki, főleg Kecskeméten. 1850 és 1871 között szerkesztője és kiadója volt a „Papi dolgozatok gyászesetekre” c. kiadványnak, mely 14 füzetet tartalmazott. Emellett szerkesztette a Kecskeméti Lelkészi Tárat is. Kitűnő képzettsége az egyházi hivatalokban is gyors előmenetelt biztosított számára. 1861-ben a Kecskeméti Református Egyházmegye aljegyzőjévé, s a Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsbírájává választották. 1866-ban az egyházmegye alesperese, majd 1869-ben főesperese lett. A Magyarországi Protestáns Egylet elnöki tisztét is betöltötte. 1881-ben – egyházmegyéje megbízásából – tagja volt a Debreceni Zsinatnak, ahol, mint rangidős esperes, a távollevő Török Pál püspököt helyettesítette.

Elveiről a „Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok” c. művében így vallott: „…hogy szent hivatalomnak, csekély erőmhöz képest híven megfelelni igyekezzem, azon nyilatkozattal ígérem ezt, hogy e szent könyvnek a józan okosság által megrostált és elfogadott elvein alapuló meggyőződésemet föláldozni soha semmi árért nem fogom, mert nem kell nekem oly jutalom, melyet meggyőződésem feláldozása által nyerhetnék, hogy buzgó igyekezetemet, s férfias elhatározásomat az isteni kegyelem elválaszthatatlanul követendi, erről tökéletesen meg vagyok győződve.”

Fördős Lajosnál az iskola és az egyház elválaszthatatlan volt. Ma is megszívlelendő gondolata: „…tanítók, kik e szépen virágzó iskolában a haza és egyház növendék tagjainak formálásában fáradoztok, tőletek függ kiváltképp az iskola becsülete. Azt várja tőletek a haza, az egyház, hogy ne csak tanítsatok, hanem neveljetek is. Mely várakozásnak, hogy annál inkább megfeleljetek én szívemből kívánom.”

Kecskeméti lelkészsége idején az egyházközség temploma, épületei, iskolái minden tekintetben fejlődtek, a gyülekezet növekedett, s hitében erősödött. 1884. március 25-én a Dunamelléki Ref. Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén tárgyalta és elfogadta Fördős Lajos helyettes püspök súlyos betegsége miatti lemondását a helyettes püspökségről. Megbízásából Csilléry Benő, a kecskeméti jogakadémia igazgatója adta át a püspöki pecsétet, naplót, számadási és postakönyveket, valamint a hivatalos iratokat.

Fördős Lajos első és utolsó kecskeméti szolgálata 1884. május 5-én, hosszas betegség, 28 évi kecskeméti lelkészkedés után halt meg.

Temetésén részt vett Szász Károly (akit június 7-én püspöknek választottak), Ballagi Mór egyházkerületi tanácsbíró, Sipos Pál helyettes püspök, Csikai Imre solti esperes, Dobos János a pesti egyházmegye esperese – egyházkerületi tanácsbíró, Papp Károly pesti lelkész és egyházkerületi tanácsbíró, Kovács Albert a pesti theológia igazgatója, Ádám Gerzson a nagykőrösi gymnáziumi igazgatója, a budapesti, nagykőrösi, halasi református tanintézetek tanárai, valamint Kiss József debreceni tanfelügyelő, Rétyi Antos János a kecskeméti egyházmegye főgondnoka, s természetesen a kecskeméti iskolák tanárai, tanulói.

Áldás emlékére!

Petrányi Lajosné

 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"