• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Megemlékezés Tóth Endre és Hatvani Lajos nt. urakról

Emlékező gyülekezet!

Emlékezzünk a 100 éve született Tóth Endre és Hatvani Lajos nagytiszteletű urakra, a gyülekezet volt parókus lelkipásztoraira.
Ha visszagondolunk az 1940-es évekre, megállapíthatjuk, hogy sorsfordító esztendők voltak Magyarország és a magyar nép életében.
Ugyancsak jelentős változást hoztak a Kecskeméti Református Egyház életében is. Dr. Vass Vince lelkipásztor 1943. június 4-én, majd Dr. Hetessy Kálmán lelkipásztor 1944. július 14-én, az előbbi 11 évig, utóbbi 26 évig kecskeméti szolgálat után meghalt, vagyis közel egy éven belül mindkét parókus lelkipásztorát elveszítette a gyülekezet.
Hetessy nagytiszteletű úr halálát követően a kecskeméti presbitérium arra gondolt, hogy hazahívja a gyülekezet főgondnokának fiát, Joó Sándort, Pasarét lelkipásztorát, de a pasaréti gyülekezet levélben fordult a presbitériumhoz, s kérte álljon el szándékától, mert még a gyülekezet szervezése nem fejeződött be, s nagy szükségük van Joó Sándorra. Joó Sándor levélben ugyancsak közölte, hogy a pasaréti gyülekezetnél kíván szolgálni. Ennek ismeretében három lelkész neve jött szóba, Halassy Miklós jászberényi, Farkas József és Tóth Endre budapesti lelkészeké. Meghallgatásuk után a presbitérium titkos szavazással Tóth Endre mellett döntött. A gyülekezet 1944. október 1-én egyhangú szavazással megválasztotta. Akkor azonban már Magyarországon folytak a harcok. Kecskemétet 1944 október 10-én érte az első szovjet támadás. Így mire a választással kapcsolatos hivatalos eljárások befejeződtek, a háborús viszonyok miatt, nem történhetett meg Tóth Endréék Kecskemétre költöztetése, beiktatása, a szolgálat megkezdése. Kecskemét hónapokra elszakadt a fővárostól.
Tóth Endre 1911. május 31-én született Bogyiszlón. Édesapja Tóth Pál református lelkipásztor. Édesapját korán, 10 éves korában elveszítette. Édesanyja négy gyermekkel maradt özvegyen. Elemi iskoláit Bogyiszlón, a gimnáziumot Szekszárdon, illetve Hajdúböszörményben végezte a Református Bocskai István Gimnáziumban. Budapesti teológiára jelentkezett, lelkészi ajánlása a legnagyobb elismeréssel szólt a becsületes, kitartó és egyházhoz hű fiatalemberről. Negyedéves korában senior és elnöke az Országos Teológus Szövetségnek. 1933-ban fejezte be teológiai tanulmányait. 1933-35 között Hollandiában ösztöndíjas. Itt ismerkedett meg a történelmi Kálvinizmussal. Segédlelkészi szolgálatot is végzett, így betekintést nyert a hollandiai református gyülekezet életébe. Hazatérve a budapesti Fasori gyülekezetben segédlelkész, majd egyházmegyei lelkész. 1939-ben megnősül, Cseperkálovics Erzsébet hegedűművészt vette el. Házasságukból három gyermek született, Zsuzsanna, Erzsébet és Pál, akiket most itt köszönthetünk nagy-nagy szeretettel családtagjaikkal együtt.
Szabó Imre esperessel és Dobos Károllyal részt vett az üldözöttek mentésében. Miután a szovjet csapatok elfoglalták Budapestet, őt is elvitték Gödöllőre fogságba, ahol három hétig volt fagyoskodás és nélkülözés mellett, súlyosan megbetegedett. Különös csoda folytán szabadult, betegen, de gyalog tette meg az utat Fasorba családjához.
Amint a háborús események úgy alakultak, hogy elhagyhatja Budapestet – külön engedéllyel – azonnal jön Kecskemétre 1945. március 2-án. Családja 1945 áprilisában költözhetett. Beiktatására 1945. május 6-án kerülhetett sor, amelyet Kovács Bálint korábban megválasztott parókus lelkipásztor végzett. Az egyházmegye esperese ugyanis Vezsenyből a háborús események miatt nem utazhatott. Beiktatási igéje I. Mózes könyve 12:2 „Nagy néppé teszlek és megáldalak, naggyá teszem nevedet és áldás leszel.”
Kecskemét keleti egyházrésze lett a szolgálati területe. A Kecskeméti Református Fiúgimnázium igazgatótanácsának lett az elnöke.
Tóth Endre nehéz történelmi időben került Kecskemétre. Ki kellett javítani a háborús károkat szenvedett épületeket, be kellett indítani a több intézményt magában foglaló Kecskeméti Református Kollégiumot. A gyülekezet tagjaihoz írott körlevelében többek között a következőket írja: „Iskoláink felé fokozott szeretettel fordulunk. Presbitériumunk több ízben kifejezte azon álláspontját, hogy iskolái fenntartásához minden körülmények között ragaszkodik és azokért minden áldozatra kész, templomaink mellett iskoláink a legnagyobb értékeink.”
A beiktatás után lassan megindult a gyülekezeti élet, az igehirdetés, lelkigondozás és családlátogatás, melyben hűséges társa a gyülekezet másik parókus lelkésze, Kovács Bálint nagytiszteletű úr. Együtt meglátogatták a presbitereket. A presbitériummal és a bibliakörök tagjaival elhatározták, hogy induljon evangélizáció. Ennek nyomán lelki ébredés erősítette a gyülekezet belső életét. A tanyavilágból is kérték az evangélizációt. Kisfáiban Domján Jánosék tanyáján százan is összejöttek. Budapesten Istenhegyre Zsindelyékhez lelki épülésre asszonyok mentek, s hazajőve a Protiban beszámoltak, azt 250-300 személy hallgatta. Kisfáiban a környező tanyák népe eljött bibliaórára, csendesnapra. Volt úgy, hogy háromszáznál is többen voltak. Télidőben megható volt, ahogyan kézilámpásokkal világítva különböző irányból közeledtek a Domján tanyához, majd az összejövetel után vitték a fényt széjjel. A tanyavilágban eddig ilyen nem volt. Az Amerikából érkezett miss Friezen előadására olyan nagy volt az érdeklődés, hogy azt a templomban kellett tartani. 1946/47 telén a Proti helységeiben megindult a bibliaiskola. Rendszeressé váltak a szikrai táborok, évente 10-12. A KIE tanoncotthon lakóinak egyhetes üdülés szerveztek, költségeit a gyülekezet vállalta. 1952-re a tanyai gyülekezetek – Ágasegyháza, Helvécia, Hetényegyháza, Lakitelek, Méntelek, Szentkirály – önállóvá válhattak. Lelki-szellemi igény volt, hogy minden központban legyen templom. Iskoláink jelmondata „Teher alatt nő a pálma”, most a gyülekezetre lett érvényes. Vasárnapi iskolák voltak Kisfáiban, Katonatelepen, Ménteleken, Helvécián. 1953. november 1-én Tóth Endre volt az igehirdető, textusa Pál Filippibeliekhez írott levél 1:21 „Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség”. Nagy hatású prédikációja megrendítő bizonyságtétel volt, többek között ezt mondta: „Ne felejtsd: egyszer csak meg kell állnod Krisztus előtt, s nem tudod, hogy mikor? Ne akkor kapkodj Krisztus bocsánata, az úrvacsora után, amikor már késő, hanem most, amíg időd van a megtérésre. Térj meg hozzá, hogy ne csak a halálban, hanem az életben is, az élet Krisztus legyen számodra”. Akkor senki nem gondolt arra, hogy ez lesz az utolsó templomi szolgálata.
Másnap, november 2-án a hétfői férfi bibliaórán szolgálat közben lett rosszul, és a roncsoló agyvérzés nyomán 1953. november 4-én, 42 éves korában hazahívta Ura.
Halála után a presbitérium úgy határozott, hogy egy évig nem tölti be a megüresedett állást. Ezt felsőbb egyházi utasításra nem lehetett végrehajtani, de özvegyének kifizette egyévi járandóságát.
Temetése november 6-án 14 órakor volt a református templomból, koszorúmegváltással s a presbitérium rendelkezett síremlék felállításáról is.
Az utód beiktatása 1954. június 13-án volt.
Nagyon rövid, nem egészen 9 év volt itteni szolgálata, ezért kellett annak olyan lázas munkában telnie.
Korszakalkotó munkát végzett, amivel örök időkre beírta nevét a kecskeméti gyülekezet élete könyvébe.
Most fel kell tenni a kérdést ki és milyen ember volt Tóth Endre?!
Állandóan tanuló, a tanultakat lelkésztársainak átadó.
Építő ember volt. Olyan időben kezdte meg szolgálatát, amikor az iskolák külső építését meg kellett oldani, de a külső építéssel egyidejűleg a lelki építést tartotta a legfontosabbnak.
Híve volt az evangélizáció, csendes napok, konferenciák tartásának.
A lelkigondozás embere volt.
Mélyen együtt érzett a kérdésekkel vívódókkal és tudott velük megoldásért Jézus Krisztushoz könyörögni.
Halála pillanatáig szolgálatokban égett az élete.
Meleg baráti szíve volt.
Nem mindennapi és egyáltalán nem szimpla egyénisége csodálatosan tudott inspirálni mindenkit, amikor motorikus lényével megjelent.
Református lelkipásztor volt a szó legszentebb értelmében.
Kecskeméti szolgálata idején alakult ki igazán igehirdetővé és pásztorrá.
Reálisan gondolkodó ember volt.
Sokat harcoló életében nem állhatta a féligazságokat.
Mindig megbecsülte előjáróit, munkatársait.
Határtalanul őszinte, bátor, erős és sziklaszilárd jellem volt.
Nemes nagy szívébe belefért mások sok fájdalma és soha nem fogyott ki abból a Szentlélek vigasztaló ereje.
Igaz ember volt, családjának, gyülekezetének jó atyja, pásztora és mindenkinek szerető felebarátja.
Végezetül néhány személyes dolgot engedjenek meg nekem:
Ő érett férfikorban volt, én pályakezdő fiatal. A közöttünk lévő jelentős korkülönbség ellenére igaz atyai jó barátom volt.
Családilag is összejártunk, mindig nagy öröm és élmény volt számunkra a családilag együtt töltött idő. Beszélgetéseink alkalmával mindig féltő szeretettel beszélt családjáról, egyházáról.
Egyszer karácsony után nem sokkal voltunk náluk, mi beszélgettünk, fiuk Palika a földön játszott a karácsonyi ajándékokkal, egyszer csak odajött, hozta az ajándék traktort, s örömmel mutatja „ez raktor”, azóta is sokszor emlegetjük feleségemmel.
Őszinte nyílt egyéniség volt, mindig megmondta a véleményét, még ha az nem is volt kedvező számára, de ezt úgy tudta megtenni, hogy az ne legyen sértő az illető számára.
De túl érzékeny volt, ami azt jelentette, hogy megviselték őt bizonyos dolgok, félreértések.
Szemében mindig bujkált az öröm csodálatos fénye. Annak öröme, hogy ő hívő ember lehetett, hogy Krisztusé lehetett, hogy a magyar református egyházat, hogy az ő drága magyar népét, hazáját igaz szívvel, szíve utolsó dobbanásáig szolgálhatta.
Szerető Atyánké, Istené legyen a dicsőség mindazért, amit rajta keresztül kaphattunk.


Kecskemét, 2011. május 8.


Dr. Török István
tb. főgondnok

 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"